Tegnap nagyon "nemakarva" indultam el, -de csak a 35 fokos hőség miatt-, úgy látszik azért mégis megérte...
Vettem egy jó könyvet a színek harmóniájáról, az otthon kialakításához nyújt eszméletlen jó segítséget, potom 1 euroért...
Egy hagyatékból pedig két kincsre bukkantam. Az egyik egy kis miniatűr(5 euroért odaadta az árus) szerintem akrillal festették, biztosan nem olaj. Farostlemezen van, és kicsit olyan egyszerűen van belerakva a keretbe, de hát a hangulata! Ahogy a kacsapapa visszatekint a mamára, és hápog még neki egy-két bájos szót...csodás!
Egyelőre a férjemnek nem volt "fúrhatnékja", így a kis varrószoba tetején kapott helyet...
A másik csoda pedig, egy kézzel készített szófa.(10 euro volt, de 20-ért is elhoztam volna...) Azt gyanítom, hogy egy nagypapa készíthette az unokájának, benne a lelke, érzem, ahogyan él a kis bútor, én pedig szeretettel őrzöm tovább... Azért látszik rajta, hogy ez egy német nagypapa volt, mert a kis bútorban semmi kivetnivalót nem találok, akárhogy forgatom, tökéletes munka...a mackógyűjteményem egyik kedvenc darabja pedig helyet is foglalt rajta...mindig más ülhet majd a szófára, ez lesz a "jutalomkanapé":)
Fantasztikus dolog a bolhapiac!
Igaz sokan már azt mondják, olyan a lakásunk, mint egy múzeum:)
